Tarhuntassa – a hettita birodalom eltűnt fővárosa

Tarhuntassa: a hettiták eltűnt fővárosa

Tarhuntassa a hettita régészet egyik legnagyobb rejtélye. A Kr. e. 13. század elején a nagy Muwatalli II király a birodalom fővárosát Hattusából éppen ide, Dél-Anatóliába helyezte át. A várost tucatnyi ékírásos szöveg említi, itt írták alá a szerződéseket, innen indultak a hadseregek. De hogy pontosan hol volt Tarhuntassa, az a mai napig nem ismert. A kutatások már több mint száz éve folynak; jelöltek merülnek fel Mersin, Konya és Karaman tartományokban, és mindegyiknek megvannak a maga támogatói. Ez egy ritka eset, amikor a bronzkori birodalom fővárosa „földrajzi szellem” marad.

Története és jelentősége

A főváros Tarhuntassába költöztetése Muwatalli II. idején történt, feltehetően közvetlenül a híres kadesi csata (kb. i. e. 1274) előtt vagy közvetlenül utána, az egyiptomi Ramszesz II. fáraó ellen. A költöztetés pontos okai továbbra is vita tárgyát képezik; a főbb feltételezések a következők:

1. Katonai-stratégiai: a parancsnokság közelítése a szíriai hadszíntérhez és a logisztika megkönnyítése az Egyiptommal való összecsapás előestéjén.

2. Vallási: a Vihar Istene (Tarḫunt) kultuszának felvirágzása, akinek a neve lett az új város neve (Tarḫuntašša – „Tarḫunt városa”).

3. Gazdasági és kommunikációs: az ellenőrzés a déli tengeri útvonalak és a Cilicia-n átvezető kereskedelmi útvonalak felett.

Muwatalli II. halála után örököse, Mursili III. visszahelyezte a fővárost Hattusába. Később azonban Hattušili III. Muwatalli fiát, Kurunta herceget nevezte ki Tarhuntassa regionális királyává. Idővel Kurunta kikiáltotta magát „Nagy Királynak” – vagyis gyakorlatilag császári státuszra tartott igényt. A hettita udvar vitatta ezeket az igényeket, és a hettita források szerint „elásta a szerződést”. A Kr. e. 13. és 12. század fordulóján Suppiluliuma II. arról számol be, hogy Hatti „megtámadta és kifosztotta Tarhuntassa városát”, ezt követően a főváros nyomai az egész birodalommal együtt eltűnnek.

Hol keressük Tarhuntassát

Helymeghatározási hipotézisek

A keresés egy évszázada alatt tucatnyi helyszínt javasoltak. A leginkább vitatottak közül:

Mersin környéke és Nyugat-Kilikia;

Konya környéke és a Kızıldağ-hegység;

— a Sirkeli Höyük domb Adana tartományban, ahol megmaradt Muwatalli II monumentális domborműve;

Kayseri környéke;

— egy viszonylag friss (2019-es) feltevés szerint a Konya-síkságon, Çumra közelében található Türkmen-Karahöyük nagyváros.

Mindezek a hipotézisek közvetett bizonyítékok kombinációján alapulnak: távolságok, helynevek említése a szövegekben, monumentális domborművek jelenléte és a fennmaradt romok mérete. A kutatók nyíltan elismerik a legtöbb azonosítás spekulatív jellegét.

Tarhuntassával kapcsolatos emlékművek

Bár maga a város helyét nem sikerült pontosan meghatározni, számos monumentális emlékmű kétségtelenül kapcsolódik hozzá. Ezek közül a legfontosabb a Hattusából származó, hieroglif-luwiai nyelvű bronz táblácska (Bronze Tablet), amely Tudhaliya IV és Tarhuntassa-i Kurunta közötti szerződést tartalmaz, és amelyet 1986-ban fedeztek fel. Ez a szöveg részletesen leírja Tarhuntassa királyságának határait, és több tucat dél-anatóliai helynevet említ – de részletes földrajzi térkép nélkül rendkívül nehéz ezeket a helyszínekhez kapcsolni.

Tarhuntassához sorolják továbbá a dél-anatóliai monumentális szikla domborművek és hieroglif feliratok sorozatát is: Yalburt, Hatip, Karadağ, Kızıldağ. Ezek mind a közös „lúviai” kulturális körhöz tartoznak, és segítenek rekonstruálni a régió vallási és politikai földrajzát.

Mit érdemes megnézni a Tarhuntassa kapcsán

Anatóliai Civilizációk Múzeuma (Ankara)

Tarhuntassa legfontosabb „tárgyi” emlékei ma az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumának vitrineiben találhatók: hieroglifikus feliratok töredékei, a Bronz Tábla másolatai, domborművek rekonstrukciói. Itt, a Hattusa-i sztélék között, a várost említő szövegek is ki vannak állítva.

Dél-Anatólia szikla domborművei

Ha szeretnénk megérezni a korszak „légkörét”, a legokosabb, ha meglátogatjuk a Ceyhan partján található Sirkeli Höyük domborművet – ez a legrégebbi monumentális hettita dombormű Anatóliában, amely éppen Muwatalli II-t ábrázolja. Ide tartoznak a Hatip és Yalburt feliratok is, amelyek külön expedíciót igényelnek.

Érdekes tények

  • Tarhuntassa az egyetlen hettita főváros, amelynek pontos helyét a mai napig nem sikerült megállapítani.
  • A város neve (Tarḫuntašša) úgy fordítható, hogy „Tarḫunt, a mennydörgés istene (városa)”; a főváros ide költöztetése valószínűleg vallási reformmal állt összefüggésben.
  • Az 1986-ban felfedezett, Hattusából származó bronz táblát a legnagyobb ismert hettita szerződésnek tartják, és ez a fő információforrás a Tarhuntassa királyságról.
  • Kurunta, Tarhuntassa trónörököse kikiáltotta magát „Nagy Királynak”, ami rövid ideig kettős királyságot eredményezett a hettita birodalomban.
  • Az ókori Tarhuntassát maguk a hettiták pusztították el Suppiluliuma II. idején – ez ritka eset a bronzkori fővárosok között, hogy a város „árulóvá” vált.

Hogyan juthat el oda

Mivel Tarhuntassa pontos helye ismeretlen, külön turisztikai látványosság nem létezik. A névhez kapcsolódó legkézzelfoghatóbb útvonalak:

Anatóliai Civilizációk Múzeuma Ankarában: a város központjában, az Ulus tértől gyalogosan is megközelíthető;

Sirkeli Höyük Adana tartományban: körülbelül 40 km-re Adanától, leginkább bérelt autóval érhető el;

Kızıldağ és Karadağ Konya tartományban: célzott utazást és terepjáró útvonalak ismeretét igényli;

Türkmen-Karahöyük Çumra közelében: régészeti lelőhely, de nincs felszerelt kiállítás a turisták számára.

Tanácsok az utazóknak

Ha kifejezetten Tarhuntassa érdekel, kezdje az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumával — ott találhatók a legfontosabb feliratok és a Bronz Tábla másolatai, a kísérő szövegek pedig segítenek megérteni, miért volt fontos ez az eltűnt főváros. A múzeum után logikus, ha a terepi útvonalat a Sirkeli Höyük dombvidék felé folytatja, majd, ha az idő engedi, tovább a dél-anatóliai luvi feliratokhoz.

A dél-anatóliai ásatások helyszínére vigyen magával autót, ivóvizet és strapabíró cipőt: az infrastruktúra minimális, az utak helyenként földutak. Érdemes előre megismerkedni a hipotézisek aktuális állásával – az akadémiai vita Tarhuntassa helyszínéről továbbra is folyik, és minden terepi szezonnal pontosodik a kép.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — Tarhuntassa – a hettita birodalom eltűnt fővárosa Gyakran ismételt kérdések az Tarhuntassa – a hettita birodalom eltűnt fővárosa webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
Tarhuntassa volt a hettita birodalom fővárosa Muwatalli II uralkodása alatt a Kr. e. 13. század elején, de pontos helyét a mai napig nem sikerült megállapítani. A várost több tucat ékírásos szöveg említi, azonban egyetlen régészeti lelőhelyet sem sikerült egyértelműen azonosítani vele. Ez az egyetlen hettita főváros, amely „földrajzi szellemként” maradt fenn.
Nem, Tarhuntassát mint turisztikai látványosságot nem lehet meglátogatni, mivel pontos helye nem ismert. Ugyanakkor több valós hely is kapcsolódik ehhez a témához: az Anatóliai Civilizációk Múzeuma Ankarában, a Sirkeli Höyük dombormű Adana tartományban, a Türkmen-Karahöyük régészeti lelőhely Çumra közelében, valamint a lúviai feliratok Kızıldağban, Karadağban, Hatipben és Yalburtban.
A tudósok több területet is megvitatnak: Nyugat-Kilikia és Mersin környéke, Konya térsége a Kızıldağ-hegységgel, a Sirkeli Höyük domb Adana tartományban, Kayseri környéke, valamint a Konya-síkságon, Çumra közelében található Türkmen-Karahöyük nagy régészeti lelőhely, amely 2019 óta széles körű viták tárgyát képezi.
Ha az ankarai múzeumi útvonalról van szó, akkor az Anatóliai Civilizációk Múzeumában található, a hettita korszakot bemutató kiállításra legalább 90 percet érdemes szánni. A Sirkeli Höyükhez vezető terepi útvonal egy egész napot igényel, míg a Kızıldağba vagy a Türkmen-Karahöyükbe vezető kirándulás egy 1–2 napos teljes értékű expedíciót jelent.
A legalkalmasabb időszak a tavasz és az ősz: Anatólia déli részén kellemes a hőmérséklet, a téli időszak után az utak járhatóak, és a domborzatra szép a fény. Mersinben, Adanában és a Konya-síkságon a nyár túl forró a hosszabb gyalogtúrákhoz, télen pedig a Kızıldağ és a Karadağ felé vezető földutak zárva lehetnek.
A téma rendkívül gazdag és tudományos jellegű, ezért előkészület nélkül az önálló látogatás kevésbé lesz tartalmas. Az Anatóliai Civilizációk Múzeumának idegenvezetője vagy egy, a hettita és luvi epigráfiában jártas szakértő történész jelentősen fokozza a Bronztábla, a domborművek és a kísérő szövegek által nyújtott élményt.
A Bronz Tábla a legnagyobb ismert hettita szerződés, amelyet Tudhaliya IV. és Tarhuntassa uralkodója, Kurunta kötött. 1986-ban találták meg Hattusában, és ma az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában őrzik, ahol a témához kapcsolódó másolatok és kiegészítő anyagok is megtekinthetők.
Az ankarai múzeumlátogatás azoknak az iskolásoknak ajánlott, akik érdeklődnek a történelem iránt: a kiállítás kompakt, és érthető feliratokkal van ellátva. Az anatóliai déli régióban található régészeti lelőhelyek – Kızıldağ, Karadağ, Türkmen-Karahöyük – viszont inkább felnőtt utazóknak szólnak: ott minimális az infrastruktúra, földutak vezetnek oda, és hosszú az út.
Az Anatóliai Civilizációk Múzeuma mellett érdemes megnézni a Ceyhan melletti Sirkeli Höyük domborművét is – ez a legrégebbi monumentális hettita dombormű, amelyen Muwatalli II. ábrázolása látható. Ha időnk engedi, érdemes felkeresni a Konya közelében található Hatip és Yalburt feliratokat, valamint a lúviai hieroglifákkal díszített Kızıldağ és Karadağ hegycsúcsokat is.
Az Anatóliai Civilizációk Múzeuma a szokásos múzeumi szabályok szerint működik, belépőjeggyel látogatható; a pontos árat érdemes a látogatás előtt a hivatalos honlapon ellenőrizni. A régészeti lelőhelyek – Sirkeli Höyük, Kızıldağ, Karadağ, Türkmen-Karahöyük – általában nyitott régészeti lelőhelyek, jegypénztár nélkül, de felszerelt turisztikai infrastruktúra nélkül.
A területek önmagukban nyugodtak, de a Kızıldağ, Karadağ és néhány Tarhuntassa felé vezető út helyenként földút, jelzések és mobilhálózat nélkül. Érdemes négykerék-meghajtású autóval indulni, offline térképekkel, vízkészlettel és strapabíró cipővel felszerelkezni, valamint tájékoztatni a hozzátartozókat az útvonalról és a várható visszatérési időpontról.
A vita továbbra is élénken folyik: minden egyes ásatási szezonnal pontosodnak a Konya-síksággal, Mersinnel és Kilikia területével kapcsolatos hipotézisek. Új hieroglifás leletek megjelenése – mint például a Türkmen-Karahöyük esetében – hirtelen megváltoztathatja a hangsúlyokat, ezért az utazás előtt érdemes átnézni a legfrissebb tudományos publikációkat és a múzeumok legújabb jelentéseit.
Felhasználói kézikönyv — Tarhuntassa – a hettita birodalom eltűnt fővárosa Tarhuntassa – a hettita birodalom eltűnt fővárosa felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
Az utazás előtt olvassa el a hettita birodalomról, Muwatalli II-ről, a kadesi csatáról és Kurunta hercegről szóló rövid összefoglalót. Tarhuntassa és a Bronztábla szerepének megértése segít abban, hogy értelmesen értelmezze a kiállítási tárgyakat és a domborműveket; ellenkező esetben sok felirat és rekonstrukció csupán absztrakt kődarabnak tűnhet.
Döntse el, mi áll közelebb Önhöz: múzeumi látogatás Ankarában, kirándulás Sirkeli Höyükbe Adana tartományban, vagy expedíció a Konya-síkságon Kızıldağ, Karadağ és Türkmen-Karahöyük felé. Ettől függ az időtartam, a költségvetés, a közlekedési mód és a látnivalók listája.
A legjobb időszak a tavasz és az ősz, amikor Anatólia déli részén mérsékelt a hőmérséklet, és a földutak is járhatóak. Tervezze meg repülő- vagy autós utazását Ankarába, Adanába vagy Konyába, foglaljon szállást a kiindulási város közelében, és gondosan tervezze meg az egyes helyszínek közötti utazást.
Az ankarai múzeumhoz elegendő a tömegközlekedés, Sirkeli Höyükhöz kényelmesebb egy Adanából bérelt autó, míg Kızıldağ és Türkmen-Karahöyük esetében ajánlott egy négykerék-meghajtású jármű. Szállást foglaljon Ankarában, Adanában vagy Konyában – attól függően, hogy melyik régészeti lelőhelycsoportot tartja prioritásnak.
Szánjon legalább 90 percet az ankarai múzeum hattusai részlegére. Fókuszáljon a hieroglifákkal ellátott vitrinekre, a Bronztábla másolatára és a Hattusából származó sztélákra, amelyek Tarhuntassát említik. Ha lehetséges, vegyen igénybe audio-túravezetőt vagy történész-idegenvezetőt.
Adanából induljon el, és tegyen meg körülbelül 40 km-t Ceyhan partjáig, ahol megtekintheti Muwatalli II monumentális domborművét – Anatólia legrégebbi hettita domborművét. Vigyen magával vizet, sapkát és kényelmes cipőt, és a legjobb fényviszonyok miatt érdemes a látogatást reggelre vagy naplemente előttre tervezni.
Ha az idő és a felkészülés engedi, vegyék fel az útvonalba a Konya közelében található Hatip és Yalburt hegyeket, valamint a Kızıldağ és Karadağ csúcsokat is. Előre ellenőrizzék a megközelítő utak állapotát, az időjárás-előrejelzést és a térerőt; az ilyen kirándulásokat érdemes egy egész napra tervezni, és tartalékidőt hagyni a visszaútra.
Az utazás előtt érdemes átnézni a Türkmen-Karahöyük-i ásatásokkal és a Tarhuntassa-jelölt helyszínekkel kapcsolatos legfrissebb híreket és közleményeket. Érdemes ellenőrizni az Anatóliai Civilizációk Múzeumának nyitvatartási idejét és a helyszínek elérhetőségét: a helyszínről folyó vita még mindig tart, és a részletek szezontól függően változhatnak.